MOLNÁR GYÜMÖLCSFAISKOLA

Nagy választékban gyümölcsfacsemeték,bogyós gyümölcsfák és rózsák

Ajánlott minden hónapban megismételni a locsolást az alábbi keverékkel a gyümölcsfákat .

3 dkg vasgálic

3 dkg keserűsó (patikában kapható)

1 kg futor (termény boltban)

Ezeket 10 liter vízben feloldani , keverni

---------------------------------------------------------------

# Ha csak néhány hajtáson észleltük a levéltetveket, a hajtásvégek levágása és elégetése is elegendő. A növényeket ilyenkor vízsugárral is lemoshatjuk. Ha viszont a levéltetvek elterjedtek, akkor megfelelő permetezőszerrel okvetlenül permetezni kell. 

 Az erősebben fertőzött növények tisztítását megoldhatjuk veszélyes vegyszerek nélkül is. Ilyen kitűnő biológiai növényvédő szer a szappanos víz és denaturált szesz oldata. Rövid ideig hatásos, és nem káros a környezetre. 

 Nagyon fontos, hogy a permetezést még azelőtt elvégezzük, hogy a megtámadott növények levelei besodródnának, mert később a tetveket már nehezebb elpusztítani. A besodródott levelek közül még a legjobb növényvédő szerekkel sem lehet tökéletesen kiirtani a tetveket. 

 Elcsalhatjuk a tetveket értékes növényeink közeléből, ha a védendő növény mellé olyan növényt ültetünk, amely "értéktelen", de a levéltetvek jobban szeretik. Például az őszibarackfa töve köré sarkantyúkát vagy bársonyvirágot ültethetünk. Ha ellepik a levéltetvek, egyszerűen kihúzkodjuk és megsemmisítjük.



# A levéltetvek ellen régi jó szer a timsó. Ha 5 liter vízben feloldunk 50 gr timsót és ezzel az oldattal lepermetezzük a tetves fákat, bokrokat, ill. szobanövényeket, a tetvek elpusztulnak.
# Hagymahéjat főzzön 10 percig, majd szűrje le a főzetet. Ha ezzel a lével permetezi rózsáit, megszabadíthatja őket a levéltetvektől.




# A fahamu levéltetvek és a pajzstetvek ellen igen hatásos szer. Ha lombhullás után a fák törzseit, vastagabb ágait fahamuval jól beszórjuk, eltűnnek a nehezen pusztítható pajzstetvek. Fahamus beszórással fertőtleníthetjük a levéltetvekkel fertőzött lombot és leveleket is.

# A növényeket mindig bő permetlével permetezzük, ügyeljünk arra, hogy a levelek fonákja jól megázzon.


# A gyümölcsfák köré ültetett kerti zsázsa nemcsak távol tartja a levéltetveket, de fogyasztása még egészséges is.

# Katicabogár, fátyolka, fürkészdarazsak és zengőlegyek lárvája a legismertebb ellenségei a levéltetveknek.  

 

 

 

 

 

 


 

  • A trágyázást már az ültetés előtt kezdjük meg.

  • A vastagabb koronaágak esetében a héj alá óltást, ill. a hasíték oltást célszerű alkalmazni. Az oltást a kívánt fajta vesszejéből vágott kétrügyes csapokkal végezzük. Csak nyugalmi állapotban lévő óltóvesszővel oltsunk! A vesszőket vagy a tél elején, vagy pedig a végén szedjük.

  • Ha teljes ifjítást végzünk, a korona valamennyi vázágát vágjuk vissza úgy, hogy a visszamaradt ágrészen minél több ág, fiatal hajtás maradjon sértetlenül. A csonkokat éles késsel vágjuk simára. Ügyeljünk arra is, hogy a seb széle roncsolásmentes legyen. A sebet mindig kenjük be sebvédő anyaggal. 

  • Ha a gyümölcsöt nem megfelelő módon vagy időben szedik, a termés nem lesz kiváló minőségű. A gyümölcs szüretelése során a gyümölcsöt csavaró, emel mozdulattal válasszuk le az ágról, hogy a gyümölcs ne sérüljön meg.

  • A növényvédelmet már tavasszal, időben kezdjük el, elsősorban gombabetegségek (monilia, lisztharmat) ellen védekezzünk. Későbbiekben gondot okozhat az őszibarcknál a tafrina, az almánál a lisztharmat, varasodás, a többi kultúránál a lomb-folt betegségek, levéltetvek, atkák.

  • Trágyázáskor ügyeljünk a mennyiségekre és az arányokra, mert az egyes elemek túlsúlya káros lehet a növényzetre és a termésre. Főleg a műtrágyák használatakor törekedjünk a megadott értékek betartására. A mennyiségek és arányok helyes meghatározásakor vegyük figyelembe a talaj típusát és a növény fajtáját is.

  • Nitrogénműtrágyát évente, foszfort 2-3 évenként, káliumot homokon évente, kötött talajon 2-3 évenként juttassunk a talajba
  •  
  • Különösen a könnyű talajokon és száraz nyáron rendszeres öntözés szükséges. 

  • Az ifjítás nyomán a rejtett rügyekből tömegesen megjelenő hajtásokat az első években csak mértéktartóan ritkítsuk. Hagyjuk erősödni és növekedni a koronát. Az új koronát a legmegfelelőbb, erőteljes és kifelé növő hajtásokból neveljük. 

  • Az átoltást mindig a korona alapos visszavágásával kezdjük, de az is megoldható, hogy csak az átoltásra kerülő ágat vágjuk vissza. A visszacsonkított koronaágakat legjobb kora tavasszal, a rügyfakadást megelőző időszakban átoltani, vagy augusztusban a fiatal hajtásokat beszemezni.

  • A gyümölcsfák érzékenyek a betegségekre. Ha a metszési sebek szép simák, ez megakadályozza a betegségek behatolását. Ehhez a metszést élesre köszörült metszőollóval kell végezni.

  • Ha lehetőségünk van rá, inkább a szerves trágyát részesítsük előnyben, mert gazdagítja a talaj szervesanyag-tartalmát, javítja vízgazdálkodását. Ha szerves trágyánk nincs, vagy nem elegendő, akkor műtrágyát alkalmazzunk.

  • Ha az átoltott fán nem kívánt rügyek is megjelennek, azokat fokozatosan távolítsuk el, hogy ne zavarják a ráoltott hajtások fejlődését, az új korona alakítását.

  • Az ifjítást ősztől tavaszig, rügyfakadásig végezzük. A csonthéjas gyümölcsök esetében azonban legjobb a szeptember hónap. Ilyenkor legkisebb a fertőződés veszélye.

  • A gyümölcsfák köré ültetett kerti zsázsa nemcsak távol tartja a levéltetveket, de fogyasztása még egészsées is.

  • Ha idős gyümölcsfánk gyökérzete és törzse ép, egészséges, de koronája elöregedett, felkopaszodott, ifjítással új koronát nevelhetünk. Őszibaracknak, szilvának, mandulának,mogyorónak van erre leginkább szüksége, de az alma- és körtefát is lehet ifjítani.

  • Ha az ágon kevés a fiatal hajtás, akkor ne egyszerre végezzük az ifjítást, hanem több éven át folyamatosan ifjítsuk meg a fát, hogy biztosítva legyen az életműködése.

  • A fák metszése szaktudást igénylő művelet, elsősorban a korona elsűrűsödését, elöregedését gátoljuk meg vele.

  • A gyümölcsfákat termékeny talajba ültessük, lehetőleg napsütéses, szélvédett területre.

  • Az átoltás csak akkor lesz sikeres, ha az oltócsap szorosan illeszkedik az alany vágatába, és az oltási felületet gondosan eldolgoztuk, ill. bevontuk oltási viasszal vagy parafinnal.

  • Ha gyümölcsfánk nem olyan gyümölcsöt terem, amilyent szeretnénk, a nem kívánt fajtát átoltással változtassuk meg. Akkor is célszerű az átoltás, ha a fa öreg, termése kevés, és a gyümölcs minősége gyenge. Átoltani csak egészséges törzsű és gyökérzetű fát érdemes.

  • Magas gyümölcsfák metszésénél stabil (biztonságos!) létrát használjunk.

  • A gyomok irtásával vizet, tápanyagot spórolunk az oltványnak.

  • Februári tennivaló a kertben: Fagymentes időszakban a cserjéket és yümölcsfákat meg lehet metszeni
  • .
  • Az őszi talajmunkával egyidejűleg trágyázzunk is. Vagy úgy, hogy a trágyát a fák közötti területen szétszórjuk és aláforgatjuk, vagy a fákat egyenként trágyázzuk meg. Az utóbbi esetben a trágyát a fa koronája alatti terület külső felében juttassuk a talajba.

  • A műtrágyát tanácsos bedolgozni a talajba, hogy a víz a gyökerekhez mossa. A nitrogént sekély, a foszfort és a káliumot mélyebb műveléssel juttassuk a talajba. Jó bedolgozási módszer, ha a foszfort és a káliumot a fa csurgója körül ásott árokba vagy lyukakba szórjuk, földdel összekeverjük és vízzel elárasztjuk
  •  

    A rendszeres metszés nem csak formásabbá varázsolja gyümölcsfánkat, de javítja a termést is, ezáltal szebb és ízletesebb gyümölcsöket kapunk a következő évben.

    A fiatal gyümölcsfát minden évben formázni, alakítani kell, hogy kialakuljon a végső szép koronaforma, míg az idősebb fánál elég a főágak mellékhajtásait évről ébre visszavágni. Az idősebb almafákon az öregebb ágakból is érdemes egy-egy részt kivágni, mert ezzel a fát új gyümölcsöző hajtások növesztésére serkentjük. Ha a fa már túl dús, érdemes ritkító metszést is alkalmazni, vagyis a zsúfolt keresztező ágakat eltávolítani és ritkítani, hogy a fa többi ága elég fényhez és levegőhöz jusson.

    A frissen ültetett suhanc csemetét az első télen csak óvatosan szabad metszeni: körülbelül 75 centiméterre a rügy felett. A fiatal fát éles, jó vágó felülettel rendelkező metszőollóval tudjuk visszavágni, míg az idősebb fához már ágvágó is szükséges. A szerszámok megfelelő karbantartása azért is fontos, mert ha nem elég éles a metszőolló vagy az ágvágó, akkor a fát nem vágni, hanem roncsolni fogja. Ez pedig betegséghez és a kártevők könnyebb bejutásához vezethet. Ha nagyobb ágat vágunk le, akkor érdemes speciális sebkezelőt alkalmazni, ami minden nagyobb mezőgazdasági boltban kapható pár száz forintért.
    Az első télen tehát csak a főágat kell vissza vágni, az oldalágaknál körülbelül 4-5 hajtást hagyjunk meg, mégpedig úgy, hogy egy kifelé néző rügy felett metsszük el az ágakat. A második évben az összes gyorsan növő ágat érdemes a felére visszavágni, de fontos figyelni, hogy mindig a rügy felett vágjuk vissza a gyümölcsfát, és a kifelé néző rügyszemeket keressük. Így alakítani tudjuk a fa koronaformáját.

    A harmadik évben az előző évi ágakon fejlődött új hajtásokat vágjuk vissza 5-6 rügynyire, és itt már a keresztben növő ágakat is kivághatjuk, vagyis a ritkító metszést is megejthetjük. Így a gyümölcsfa levegős és szelősebb lesz, vagyis a belsőbb ágak is fényhez jutnak majd. A megfelelő őszi metszés nagyon fontos ahhoz, hogy a következő évben szép és ízletes gyümölcsöket kapjunk. Ha minden ágat és hajtást meghagyunk a fán akkor is lesz termés egy ideig, de sokkal kisebbek és kevésbé ízletesek. 


     

    Weblap látogatottság számláló:

    Mai: 49
    Tegnapi: 71
    Heti: 505
    Havi: 2 391
    Össz.: 165 047

    Látogatottság növelés
      |     |     |  
    Oldal: Kerti tippek
    MOLNÁR GYÜMÖLCSFAISKOLA - © 2008 - 2014 - gyumolcsfa.hupont.hu

    A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

    EladoDomain.NET támogatásával a HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


    ▲   Itt: tiosol mészkénlé - Vatera.hu
    X

    A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »